Újranéztem kis családommal a 2000-es, nálunk A Grincs címen futó, Ron Howard rendezésében és Jim Carrey főszereplésével készült mesefilmet, így Karácsony alkalmával. A rendező addig és azóta is nem kis filmeket tett le az asztalra, az ő nevéhez fűződik többek között az Apolló 13, a Váltságdíj, az Egy csodálatos elme és A Da Vinci-kód is. Most, 'hogy így nézem, műfajilag kicsit kilóg Dr. Seuss meseadaptációjának filmfeldolgozása a rendező úr filmográfiájából. Bár neki köszönhetjük a Selyemgubókat és a Willow című fantasy-t is, de még ezek sem érik el azt az egyszerű jellemet, mint amit A Grincs képvisel.

Az akkoriban a pályája csúcsán lévő, gumiarcú Jim Carrey tökéletes választás volt a sokat grimaszoló Grincs szerepére. A Maszk esetében is bizonyította, hogy hiába a torz gumimaszk és rengeteg CGI, erőteljes színészi játéka átható erejű, így megformált karakterének harsány mivolta tökéletesen tükröződik. Bár lehet, egyszerűbb lett volna, ha azt írom, hogy "ripacs". :) Ízlés kérdése...

A film maga roppant kétélű, mivel Theodor Seuss Geisel (1904-1991) német származású amerikai író meséje alapján készült. Ő köztudottan kicsi gyermekek számára írt, nagyon egyszerű nyelvezettel, hogy a legkisebbek is megértsék, valamint az olvasni tanulók is könnyen vegyék az akadályokat. Így művei esténként a lurkóknak felolvasva vagy meseként megnézve (Horton, Lorax), teljesen más megvilágításba kerülnek, mint élőszereplős filmként megnézve. Ugyanis mesekönyvben, vagy rajzfilmben nem zavarják a felnőtt nézőket az egyszerű történések, bárgyú karakterek. Jelen esetünkben, mivel filmről van szó, nagyon is zavaróak lehetnek. De fontos kiemelnem, hogy csak felnőttek számára! Egy gyerek annyit lát az egészből, hogy van egy hópehelyben (!) játszódó mesefilm, amit a Kik laknak és készülődnek a karácsonyra (mire másra, egy hópehelyben?). Ünnepüket egy hányatott sorsú lakosuk zavarhatja csak meg a Grincs személyében, akit annyi keserűség ért életében, hogy elhatározta, ellopja a karácsonyt, rengeteg mókás, kacagtató szituáció kíséretében. Persze nem lövök le nagy titkot azzal, hogy a vége természetesen Happy End.

A nagyobb korosztály már komoly akadályokba ütközik film nézése közben, szinte minden területen. A rendezés katasztrofális, egy idő után már rosszul voltam a szinte állandóan imbolygó, és sokszor döntött kameranézet miatt. A gyors eseményeket rendkívül rosszul kezeli a fényképezés, néha olyan az érzésünk, mintha tv filmet és nem mozifilmet néznénk. Minden karakter infantilis, ripacs, idegesítő (na jó, egyet kivéve), az egész filmről ordít, hogy stúdióban rögzítették (persze hol máshol, de akkor is). A filmrajongók pedig hiába keresik Ron Howard profizmusát és keze nyomát a filmen. Nekik egyedüli kapaszkodó az Jim Carrey néha előtörő jellegzetes karaktere lehet. Persze ha alapból nem szeretik őt, akkor még rosszabb a helyzet... :)

A filmet felnőttek messziről kerüljék, gyerekek viszont bátran nézzék. Karácsonykor, mikor együtt van a család, nem éppen az az ideális, hogy a csemeték egyedül tévéznek, ugyanakkor, biztos van mit készülődniük a felnőtteknek, sütni, főzni, takarítani, készülni a vendégseregre, esetleg utolsó pillanatban vásárolni. Ha ez így van, akkor ez a film ideális arra, hogy lekössük a kis emberek figyelmét másfél órára.

Áldott, Békés Karácsonyt kívánok minden kedves olvasómnak és családjának!

A Grincs

Gyártás év: 2000

Gyártási költség: 123 millió dollár

Amerikai bevétel: 260 millió dollár

Összbevétel: 340 millió dollár

Díjak: Oscar díj a legjobb smink kategóriában